| KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK |
 |
 |
 |
| Írta: Administrator | ||||||||||||||||||
| 2008 november 21., péntek 13:06 | ||||||||||||||||||
Ma Magyarországon egyes adatok szerint minden századik embert érint ez a betegség. A nemrégiben forgalomba került BIOCARD gyorsteszttel végzett felmérések szerint ez az arány a kisgyermekek körében magasabb. Mivel a hajlam örökletes, a cöliákiás betegek családjában nagyobb az előfordulási valószínűsége. A betegség tünetei a legkülönbözőbb életkorokban jelenhetnek meg. Mivel előfordulhat teljesen tünetmentes formája, ezekben az esetekben nagyobb esélye van a szervi károsodásnak, akár emésztőszervi daganatoknak is. Jellemző tünetei lehetnek: különböző krónikus emésztőszervi problémák, tartós vas- és vitaminhiány, növekedésbeni elmaradás-főleg gyermekeknél, indokolatlan hangulat-ingadozás, viszkető bőrkiütések, ekcéma. Gyakori a lisztérzékenység előfordulása cukorbetegség, tejcukor érzékenység fennállása esetén. Sokszor nem is gondolnánk , hogy akár meddőség hátterében is állhat más jelzés nélküli cöliákia. A cöliákia autoimmun betegség, melyet a glutén (gabonafélék lisztjében lévő fehérje) fogyasztása tart fenn, ezért a lisztérzékenyek számára tilos a hagyományos liszttartalmú ételek fogyasztása ( nem is gondolnánk, hogy a felvágottak, tejtermékek, hasábburgonya, sőt a zöldalma kezelésére használt szer is tartalmazhat glutént!). A lisztérzékenység egész életre szóló, szigorú étrend betartását követeli meg, de a diétát csak a szakorvos rendelésére kezdjük meg! Az utóbbi években szerencsére egyre bővül azoknak a termékeknek a köre, melyekkel változatos étrendet lehet ebben a diétában is biztosítani. Ma már nemcsak kukoricalisztből készült kenyeret ismerünk, mivel a tudomány fejlődése lehetővé tette pl. a gluténmentes búzakeményítő előállítását, mellyel szinte a hagyományos pékáruk minőségét lehet gluténmentesen elérni. Fontos, hogy olyan termékeket vegyünk a diétába, melyeket az OÉTI gluténmentesként notifikált. A helyesen betartott diétával, rendszeres kontrollvizsgálatok mellett minden lisztérzékeny teljesértékű életet élhet. TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A BÚZAKEMÉNYÍTŐRŐL <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> A határok megnyílásával egyre több gluténmentes termék áramlik be Magyarországra. A tudomány és a technika fejlődése még sohasem volt olyan gyors, mint napjainkban, ezért szinte naponta jelenik meg új termék a polcokon. Sajnos az információ áramlása ennél jóval lassúbb, ezért gyakran állunk meg elgondolkodva egy-egy csomagolás összetevő-listáját olvasva. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> Az egyik ilyen újdonság a gluténmentes termékekben lévő BÚZAKEMÉNYÍTŐ. A búzaliszt fő értékét, a sikért (glutént) normál vizes technológiával ki lehet vonni, a visszamaradó búzakeményítő kiválóan hasznosítható a lisztérzékenyek étrendjében. Természetesen CSAK AKKOR, ha ezt a búzakeményítőt minden gyártott tétel esetén szigorú beltartalmi érték-vizsgálatnak vetik alá. Az ún. ELISA-teszt kifejezetten az élelmiszerekben lévő gluténmennyiség kimutatására szolgál. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> Ma a nemzetközileg elfogadott irányelv a CODEX ALIMENTARIUS COMISSION, a FAO/WHO nemzetközi élelmiszer bizottsága által meghatározott 200 mg/kg glutén határérték azokban az élelmiszerekben, melyek gabonaszármazékot tartalmaznak. Ehhez képest az OÉTI csak a 100 mg/1 kg alatti értékű gluténtartalommal rendelkező élelmiszereket fogadja el gluténmentesnek. Ma Magyarországon hivatalosan csak olyan termékek kerülhetnek „lisztérzékenyek számára” vagy „gluténmentes” felirattal, jelzéssel forgalomba, melyeket az OÉTI ennek megfelelően is ellenőrzött és notifikált. ÚJ CÍMKÉZÉSI SZABÁLYOK!!! Az Európai Unió 41/2009/EK bizottsági rendelete a gluténmentes termékekre vonatkozó új, KÉTLÉPCSŐS címkézési szabályokkal már életbe lépett, de a gyártási technológiák és csomagolóanyagok átalakítása miatt 2012. január 1-től kell kötelezően betartani. Ennek megfelelően cégünk a termékeit folyamatosan fejleszti és a termékekről készült laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján VALAMENNYI TERMÉKÜNKBEN A MÉRÉSI HATÁRÉRTÉK ALATTI (KEVESEBB, MINT 10 MG/ KG ) A GLUTÉNTARTALOM, így a következő kategóriába soroltuk őket: 1. 20 mg /1 kg termék alatti gluténtartalom miatt megmarad a GLUTÉNMENTES jelölés a következő termékeknél 2012. JANUÁR 1. UTÁN IS: GLUTENIX TERMÉKCSALÁD LISZTKEVERÉKEI: ALFA MIX, FEHÉR KENYÉR, FALUSI KENYÉR, BARNA KENYÉR, MAGKEVERÉKES KENYÉR, FOSZLÓS KALÁCS, OMEGA VITÁL KENYÉR NATURBIT TERMÉKCSALÁD: NATURBIT GLUTÉNMENTES lisztkeverék KEMENCÉS KENYÉR LISZTKEVERÉK, NO-CORN (kukorica mentes) LISZTKEVERÉK, KUKORICA KEMÉNYÍTŐ, BURGONYA KEMÉNYÍTŐ, RIZSDARA, KENYÉRFŰSZER, DEXTRÓZ (szőlőcukor), SZEZÁMMAG, LENMAG, TÖKMAG, NAPRAFORGÓ MAG, SOKMAGOS SZÓRÓKEVERÉK, BARNARIZS, BARNARIZS LISZT, SZŐLŐMAGLISZT NATURBIT SÜTEMÉNYEK: ALMÁS-FAHÉJAS, CSOKICSEPPES, UZSI KEKSZ (PILÓTA JELLEGŰ), SÓS VEGYES KENYÉRVARÁZS TERMÉKCSALÁD: RIZSLISZT, KUKORICALISZT HUNORGANIC TERMÉKCSALÁD: HUNORGANIC ROSTOK: ALMA, GUTÉNMENTES ZAB, GLUTÉNMENTES BÚZA, GLUTÉNMENTES ROSTMIX GLIADINO SZÁRAZTÉSZTÁK: TÖBBFÉLE TÍPUSBAN PL. LEBBENCS/LASAGNE, CÉRNAMETÉLT, KAGYLÓ, FUSILLI, EPERLEVÉL, ZABKOCKA, TARHONYA EGYÉB TEMÉKEINK: DEKOR SÓ, FRUKTÓZ, TEJPOR, GUARLISZT, XILIT
2. NAGYON ALACSONY GLUTÉNTARTALMÚ felirattal hozhatók forgalomba a speciális búzakeményítő alapú vagy más egyéb gabonatartalmú termékek, melyek 2012-ig a gluténmentes megjelöléssel vannak forgalomban de a bennük lévő gluténtartalom 20-100 mg/ 1 kg termék határon belül mozog. Ennek a kategóriának a létrehozása azok számára fontos információ, akik hiperérzékenyek és szervezetük erre a kis mennyiségű gluténre is rosszul reagál. Cégünknek ebbe a kategóriába nem tartozik egyik terméke sem. MINDKÉT KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ TERMÉKEK FOGYASZTHATÓK LISZTÉRZÉKENYEK DIÉTÁJÁBAN TOVÁBBRA IS! Külön kategóriát képeznek azok a cöliákiások, akik egyidejűleg búzaallergiában is szenvednek. Ha valaki tudja magáról, hogy egészen kis (nyomokban) glutén fogyasztása számára problémát okoz, célszerű a választékból olyan élelmiszereket vásárolni, melyek teljesen gabona- és gluténmentesek.
Józan eszünk alapján azt gondolhatnánk, hogy elég egy élelmiszer cimkéjére ráírni néhány információt, mely alapján már tudjuk, hogy kinél kérdezhetünk róla, ha valamit meg szeretnénk tudni. De jogállamban, nemzetközi környezetben élünk! Merjünk elég tudatosak lenni és a pénzünkért elvárni a teljeskörű kiszolgálást, főleg, ha az egészségünk foroghat kockán! Ezért, hogy mindenki mindenhol egyformán értsen, nemzetközi előírások vannak érvényben a cimkézést illetően is. Nem árt, ha tájékozottak vagyunk, és jól megnézzük a polcról lekerülő termékek feliratait, nehogy későn érjenek minket meglepetések… <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> Az érvényben lévő szabályok alapján minden termék feliratában szerepelnie kell a következőknek:
ha a névben valami kiemelt pl. csokoládés keksz: a csokoládé mennyiségét %-ban
ha a teljes mennyiség 2%-nál nagyobb a termékben, akkor az összetett anyag alkotóit szintén csökkenő sorrendben ha az összetett anyag allergént (pl. kén-szulfit) tartalmaz, minden esetben ki kell bontani a listát
LISZTÉRZÉKENYEKNEK FONTOS: Ma Magyarországon hivatalosan csak olyan termékek kerülhetnének „lisztérzékenyek számára” vagy „gluténmentes” felirattal, jellel forgalomba, melyeket az OÉTI engedélyezett. Ha bármilyen nyelven vagy rajzos formában megjelenik az erre utaló tulajdonság, az országban elsőként forgalomba hozó köteles a terméket az OÉTI-nél regisztráltatni. Legyünk tehát joggal kétkedők akkor, ha egy élelmiszer magyar nyelvű cimkéje kurtán-furcsán van megfogalmazva, a fenti lista elemeit nem kielégítően tartalmazza, mert az Intézet munkatársai csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő címkeszöveget hagyják jóvá. Amennyiben nincs minden, megfelelően feltűntetve a magyar cimkén, biztosak lehetünk benne, hogy azt senki sehol nem mutatta be ellenőrzésre. Ezen termékek vásárlásával legyünk elővigyázatosak!  <!--[endif]--> <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> CÖLIÁKIA KIALAKULÁSI RIZIKÓJA CSECSEMŐKNÉL<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> A jelenlegi ajánlások szerint ne adjunk a csecsemőknek 6 hónapos koruk előtt gluténtartalmú ételeket. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a gluténtartalmú étrend megfelelő időben történő bevezetése alapvetően befolyásolja a cöliákia kialakulásának rizikóját. Angliában 1560 kisgyerek egészségi állapotát kísérték figyelemmel kb. 5 éves korukig, hogy megnézzék, hogyan befolyásolja a gluténtartalmú ételek fogyasztásának megkezdési időpontja a betegség kialakulását. A vizsgálat azt találta, hogy azok a gyerekek, akik 4 hónapos koruk előtt kaptak glutént 5-ször nagyobb gyakorisággal betegedtek meg cöliákiában, mint azok, akik 4 és 6 hónapos koruk között ettek gluténtartalmú ételt. Azoknál a gyerekeknél, akik csak 7 hónapos koruk után kaptak glutént, csak kismértékben volt megnövekedett a lisztérzékenység kialakulásának veszélye. A tanulmány támogatja azt az útmutatást, miszerint a cöliákia kialakulásának veszélye miatt semmiképpen nem ajánlott 4-6 hónapos kor előtt glutént adni a csecsemőknek, míg a mentesített időszak hosszúra nyújtása nem csökkenti jelentősen a betegség veszélyét. E kutatási eredmények összhangban vannak a szoptatási elválasztásról szóló általános javaslattal és a gluténtartalmú ételek bevezetésének régi szokásaival. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> Ha tehát „pótlásként” az orvos vagy védőnő híg tejbedarát vagy babapiskótát ajánl (sajnos gyakran előfordul a mindennapokban), gondolkodjunk el a fentieken, és válasszunk mást, pl. rizsnyákot. A választás lehetősége megvan, ne veszélyeztessük gyermekünket!! ZAB A GLUTÉNMENTES DIÉTÁBAN? <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> Tanulmányok tucatja foglalkozik azzal, hogy milyen hatással van a zab a cöliákiás emberek diétájára. Egy érdekes kísérletben a zab hatását figyelték meg gluténmentes diétán élő gyermekek esetében és vizsgálták a zab aveninje elleni antitestképzést (a zab fehérjéje hasonló a búza gliadinjához). Korábbi kísérletek már kimutatták, hogy kezeletlen cöliákiás gyermekek vérében avenin-antitestek keringenek. A kutatók 116 gyermeket vizsgáltak, akiket véletlenszerűen két csoportba osztottak: az egyik csoportot normál gluténmentes diétán tartották, a másikat gluténmentesen plussz zabot kaptak. Az anti-avenin antitesteket 0, 3, 6 és 12 hónap múlva mérték. A két csoport véreredményei között nem találtak különbséget! Ez az eredmény azt mutatja, hogy a lisztérzékeny gyermekek esetében a zab fogyasztása nem produkál semmilyen immunreakciót, ha egyébként a gluténmentes diétát betartják. A kutatók azt vélelmezik, hogy a zab fogyasztása abban az esetben produkál immunreakciót, ha valaki glutén tartalmú étellel együtt fogyasztja. <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> Forrás: Hollen E. és társai Scandinavian journal of gastroenteology 2006; 41(1):42-7 <!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--> Megjegyzés: Egyes országokban engedélyezettek olyan lisztérzékeny diétában fogyasztható, zabot tartalmazó ételek, melyek betakarítása, feldolgozása szigorú ellenőrzés mellett folyik, így más gabonákkal való érintkezése, gluténnel szennyeződése kizárt. Ezen termékek gluténmentesként kerülnek megjelölésre! Mivel hazánkban ezt nem lehet garantálni a jelenlegi mezőgazdasági technológia mellett, tekintsék a cikket egyelőre tájékoztatónak, lehetőségnek a jövőre nézve.
|
||||||||||||||||||
| Utoljára frissítve ( 2011 június 10., péntek 14:41 ) | ||||||||||||||||||